Mi ez?

PROJEKTLEÍRÁS

Mottó: „A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges.” (McKinsey jelentés, 2007.)

A 21. században emberhez méltó életet teremteni folyamatos tanulással lehet.  

Mégis önbizalmukat vesztett, a tanulást kínlódásként megélő gyerekeket látunk magunk körül nap mint nap, évről évre egyre többet… 

Nem néznénk ezt tovább tétlenül.

Célunk egy online feladatbank létrehozása elsősorban a tanítók, másodsorban a gyermekük iskolai boldogulását támogatni igyekvő, folyamatosan bővölő szülői kör számára, hogy végre ne csak szlogen maradjon: “Nem tankönyvet, hanem gyereket tanítunk!” Hogy személyre szabott, az egyéni képességfejlesztésre alkalmas feladatsorokat állíthassanak össze bárhol, bármelyik kisiskolás számára. 

Mert a tanulás egyik legfontosabb kritériuma, hogy a tanuló számára kijelölt feladat összhangban legyen az adott területen meglévő tudásával.

Mert ez lehet az egyik garanciája annak, hogy kisiskolásaink tömegei ne veszítsék el eredendő érdeklődésüket, önbizalmukat, alighogy beléptek az iskola kapuján…

♦️ MIT, MIÉRT, HOGYAN?

A tanulási folyamat eredményességének egyik legfontosabb kritériuma, hogy a tanuló számára kijelölt feladat optimális kihívást jelentsen azáltal, hogy összhangban van az adott területen meglévő tudásával.

Éppen ezért a sikeres oktatási rendszerekben egyéni szinten is koncentrálnak egy-egy képességterület fejlesztésére. A diákok fejlődésének nyomon követése mellett olyan módszereket alkalmaznak, melyekkel hatékonyan segíthetik az egyes gyermekeket eredményeik javításában, legyen szó akár tehetséggondozásról, akár felzárkóztatásról. (McKinsey jelentés, 2007.)

♦️ KIT ÉRDEKEL?

A tanulók egyéni sajátosságaihoz való alkalmazkodás, amely hazánkban egy évtizede a gyógypedagógusokon kívül jellemzően még csak az alternatív iskolákat foglalkoztatta, 2020-ra az alsó tagozatos oktatás egyik központi kérdésévé vált: az új Nat és kerettanterv egyik legfontosabb üzenete nem más, minthogy az eddieknél több személyre szabott feladatot, differenciált tanulásszervezést vár a tanítóktól.

 ♦️ HÁT AKKOR MI A GOND?

Hiába egyre szorítóbb a differenciálás kényszere, ebben magukra maradtak a tanítók; a mai napig nem készült a tanítók napi felkészülését hatékonyan segítő online feladatbank. 

• És ez miért baj? Tudjuk, hogy nincs elég elérhető feladat, vagy nem jól használható, kereshető, beilleszthető?                                                                                                                                                     
• Takács Etel szavaival: “Nem kisebb problémát kellene a tankönyveknek megoldaniuk, mint azt, hogy szóljanak az ország valamennyi osztályának valamennyi tanulójához érthetően, sőt úgy, hogy amit mondanak, azt szívesen olvassák, a feladatot, amit kitűznek, szívesen oldják meg a tanulók.” Egyentankönyvekkel ez végképp nem fog menni. Mindezen túl a tanító és tanuló közti kapcsolat elmélyülését is segítheti, ha a feladatok megválasztásánál a gyerekek érdeklődési körét, vagy a köztük kialakuló párbeszédet is figyelembe tudjuk venni.                                                                                  
• Tényleg csak a feladatbank hiányzik a valódi differenciáló tanításhoz?                 
• A differenciált tanulásszervezés megvalósításához Magyarországon minden rendszerszintű feltétel hiányzik. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai mégis azt mondatják velünk, hogy nincs mire várni; komolyan vehető oktatáspolitikai akarat hazánkban a közoktatás valódi korszerűsítésére, legyen bármilyen pártszínezetű kormányunk is, a következő évtizedekben sem várható, mert a magyar társadalom számára ez még mindig sokadrangú kérdés. A gyerekeink, unokáink pedig most vannak itt…

A megvalósult nagy tartalmi fejlesztések többsége más célt szolgál (Sulinet, NKP, Okos Doboz). Komoly előrelépés ezen a téren a Szegedi Tudományegyetem Diagnosztikus Mérések Fejlesztése című projektje, de ez a hiánypótó fejlesztés elsősorban a diákok fejlődését egyénileg követő mérési-értékelési rendszer kialakítását és elterjesztését célozza.

További probléma, hogy a taneszközpiac megszűnésével az eddigieknél is kevesebb eszköz áll rendelkezésre napi szinten a tanulási folyamat egyéni sajátosságokhoz való igazításához, miközben a munkaidő-szabályozás változásai miatt minden korábbinál kevesebb idő és energia maradt a tanórákra való felkészülésre.

• Hogyan, mitől?                                                                                                                  
• 2013 óta a tanító heti óraszáma 21-ről 26-ra emelkedett. Míg 2013-ig ebbe minden, a gyerekek körében végzett munka beleszámított, azóta sem az ügyelet, sem a heti 32 órát meg nem haladó eseti helyettesítés nem számít bele. A jövőre tervezett módosítások bevezetésével még tovább romolhat a helyzet, mert akár heti 40 gyermekekkel töltött órára is kötelezhető lesz a pedagógus. Ez nem jelent mást, mint hogy a tanórára való felkészülésre már egyetlen órát sem tartanak indokoltnak a jogszabály alkotói.         

A járvány miatt kényszerűségből ránk szakadt távoktatás minden eddiginél világosabban megmutatta, hogy még mindig csak elvétve akad olyan online elérhető eszköz, amely az alsó tagozaton tanítók munkáját érdemben segíthette volna.

Joggal vethető fel: ha Magyarországon a differenciált tanulásszervezés széles körű alkalmazásának több rendszerszintű feltétele is hiányzik, akkor mégis mi indokolja, hogy egy komoly közösségi összefogás erőforrásait épp egy ilyen terv megvalósítására koncentráljuk?

 ♦️ MOTIVÁCIÓNK

Nem néznénk tovább tétlenül, hogy:

– az önbizalmukat vesztett, az iskolai tanulást kínlódásként megélő gyerekek, akiket nap mint nap láthatunk magunk körül, évről évre egyre többen vannak;

– a jellemzően a tankönyvekből és munkafüzetekből rutinból feladott, rosszul megválasztott feladatokkal alsó tagozaton könnyedén és minden korábbinál gyorsabban öljük ki gyerekek tömegeiből az érdeklődést és a teljesítménymotivációt, akár egy életre szólóan is.

Hogy miért nagyobb felelőtlenség ez a mai korban, mint akárcsak néhány évtizeddel ezelőtt? Mert a 21. században már nem lehetséges emberhez méltó életet teremteni folyamatos tanulás nélkül, egyetlen szakmára építve az egyéni boldogulást, megélhetést.

Meggyőződésünk, hogy épp a rendszerszintű feltételek tartós hiánya közepette indokolt igazán egy olyan online feladatbank fejlesztése, melynek segítségével a tanítók könnyen és gyorsan összeállíthatnak differenciált képességfejlesztésre alkalmas feladatsorokat. 

• Könnyen és gyorsan?  Ez így egy teleshop szöveg, varázspóni. Nem lehet a világ legnagyobb feladatbankjából sem néhány perc alatt összeállítani bármit, ha másfél hónapba kerül megtanulni az eszközt, ha nem jól kereshető, ha utána egyenként kell kimásolni belőle a szöveget egy world fájlba. Az, hogy a feladatbank mennyire lesz nagy segítség, azon is múlik, hogy mennyire lesz jól használható.
• Ha ez egy megoldhatatlan kihívás, akkor valóban felesleges az egész projekt, és ez tényleg csupán egy teleshopos átveréssel egyenértékű szöveg. De ha mégsem megoldhatatlan, akkor megvalósítása maga a feladat.                                              

Mert a tanítók munkáját a mindennapokban támogató szolgáltatásával egy ilyen eszköz inspirálhatja leginkább a szemlélet egyéni szükségleteket is figyelembe vevő változását.

Úgy gondoljuk, hogy a tanítók számára kézzelfogható segítség volna, ha a részképességek fejlesztésére pedagógusok és gyógypedagógusok által kidolgozott kiváló feladatsorokból minél többet 21. századi platformon, az új Nat fejlesztési területeinek megfelelően rendszerezve tennénk elérhetővé. Főként, hogy ezek nyomtatott példányaihoz az átlag pedagógusfizetéshez képest csak nagyon borsos áron lehet hozzájutni.

• Egy feladatsornak egy módszertanba ágyazva van értelme, nem lehet mindegyikből csak úgy szemezgetni.                                                                                          
• Nem csak. Fejlesztő munka szigorúan ennek alapján nagyon korlátozott eredménnyel volna végezhető. Egyetlen tankönyv, egyetlen módszer sem szolgálhat önmagában elégséges forrással a differenciált tanulásszervezés megvalósításához.

♦️ MIÉRT KÖZÖSSÉGI ÖSSZEFOGÁSSAL? 

A különböző kormányok égisze alatt EU-s forrásból megvalósított fejlesztések egyik közös jellemzője, hogy a fejlesztés egészét erősen meghatározó szempont a rendelkezésre álló rövid idő alatt minél nagyobb ráfordítási költség elszámolhatósága. Mindez rendre sikerrel gyűri maga alá a legfontosabb szakmai, hatékonysági szempontokat. Ha van pénz, néhány hónap alatt lehet csillogó-villogó digitális platformokat fejleszteni, de nem lehet módszertanilag kiérlelt, a napi gyakorlatban kipróbált, színvonalas tartalommal megtölteni. Mi immár 15 éve dolgozunk ezen...

Mindezen túl hazánkban egyetlen központi finanszírozással megvalósult fejlesztés esetében sem garantálható, hogy a  következő kormányzat nem iktatja ki a rendszerből, gyakorlatilag hozzáférhetetlenné téve annak eredményeit (lásd pl. a kompetenciaalapú programcsomagok sorsát). 

♦️ MIÉRT CSAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM?

Közösségi erőforrásaink ahhoz szűkösek, hogy az általunk elvárt minőségben, párhuzamosan több műveltségterületen végezzünk el egy ilyen nagyságrendű feladatot. Ezért döntöttünk úgy, hogy első lépésként azt a területet választjuk, amely a legszélesebb körben feltétele az eredményes tanulásnak.

Ugyanakkor az informatikai fejlesztés során alapvető szempontként érvényesítettük, hogy bármely tantárgy feladatbankjának elkészítésére, folyamatos bővítésére alkalmas platformot hozzunk létre.

Várjuk azoknak a szakmai műhelyeknek, kollégáknak a jelentkezését, akik a MAPPA pedagógiai szolgáltatását hiánypótlónak ítélve más műveltségterület fejlesztését vállalnák. 

♦️♦️♦️

Feladatgyűjteményedet ajánlanád szabad felhasználásra? Az online platform létrehozásában segítenél? A képességek szerinti rendszerezéshez adnád szaktudásodat? Más felajánlással tudnál hozzájárulni a terv megvalósításához?  Támogatásra érdemesnek tartod kezdeményezésünket? Írj nekünk az info@amappa.hu címre!

♦️ A FELADATBANK TERVEZETT FUNKCIÓI

• Több szempontú keresés,
• a pedagógiai célnak megfelelő feladat gyors és egyszerű kiválasztása,
• a kiválasztott feladatokból egyedi feladatlap gyors és egyszerű összeállítása,
• az egyedi feladatlap szerkeszthetőségének lehetősége (vonalazással való kiegészítés, módosítás stb.),
• az összeállított egyedi feladatlap nyomtatása, regisztrált felhasználó esetén mentése, megjegyzésekkel való kiegészítése.

♦️ TERVEZETT KERESÉSI OPCIÓK — A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA

• Képességfejlesztési terület - részképességekre bontva
• Évfolyam
• Játékos feladat
• Szövegtípus
• Kerettantervi témakör
• Eszköztípus
• Munkaforma
• Szerző

♦️ FELMÉRÉS A TANÍTÓK KÖRÉBEN AZ ONLINE FELADATBANKRA VONATKOZÓAN

A felmérés eredményeinek részletes elemzése az alábbi linken érhető el: felmérés a tanítók körében.

Az eredmények rövid összefoglalása 

A felmérés egyértelmű választ ad a kérdésre, mely a feladatbankra vonatkozó tanítói attitűdöket vizsgálta.

1. A tanítók nyitottsága a feladatbank iránt

A differenciált tanulásszervezés arányának növelését a válaszadók 79,7 %-a fontosnak tartja. Az aránynöveléshez az összes válaszadó 70,5 %-a valamilyen segítségre jelezte igényét. A segítség formái között 41,8 % célzottan a feladatbankot jelölte meg. A feladatbank használatának gyakoriságát a válaszadók 90,6 %-a a napi, vagy heti többszöri gyakorisággal jelölte.

2. A tanítók várakozása a feladatbankkal kapcsolatban — milyen mértékben segítené munkájuk eredményességét.

A tanítók 66,1 %-a a segítség mértékét az 1-5-ös skálán, ahol az 1 egyáltalán nem, az 5 nagy mértékben,  5-ös értékkel jelölte. A segítség mértékét 24,5 % 4-es értékkel jelölte. A 4-es, 5-ös értékelés együtt a válaszadók 90,6 %-a.

A tanítóknak a segítség nagy mértékéhez fűzött reménye, illetve várakozása a fenti értékelések aránymegoszlásával igazoltan egyértelmű.

• A tanítók tudják pontosan, hogy mire mondanak igent? A remény a kulcssszó. Látatlanban könnyű reménykedni. majd ha kapnak egy prototípust, akkor a felük azt fogja mondani, hogy “ja, ezt így nem tudom használni, mert internet  kell hozzá, vagy nyomtató, vagy nem tudok rá piros csillagot rajzolni előre, vagy nem tudom ráírni a gyerek nevét” stb.                                                                                         
• Ha egy demo kipróbálását követően tölthették volna ki a kérdőívet, akkor valóban megalapozottabban mondhattak volna véleményt. Pontosan csak akkor tudnák, hogy mire és hogyan alkalmazhatnák a feladatbankot mindennapi munkájuk során, ha az élesített verziót használhatnák legalább egy hónapig.

♦️ A PROBLÉMA JELENTŐSÉGÉRŐL ÉS PEDAGÓGIAI HÁTTERÉRŐL — KÖZÉRTHETŐEN

Takács Etel: “Nem kisebb problémát kellene a tankönyveknek megoldaniuk, mint azt, hogy szóljanak az ország valamennyi osztályának valamennyi tanulójához érthetően, sőt úgy, hogy amit mondanak, azt szívesen olvassák, a feladatot, amit kitűznek, szívesen oldják meg a tanulók.”  (Takács Etel: A házi feladatok didaktikai problémái, 1964.)

Takács Etel 1964-ben készült tanulmányából kiindulva készült összegzés aktuális, 2020-as tapasztalatainkról:

“Vajon a feladatok mekkora részénél érvényesül az az alapvető kritérium, hogy optimális nehézségű legyen minden egyes gyerek számára? Olyan, ami se nem túl könnyű, se nem túl nehéz, aminek igényes megoldása kihívást jelent mindenkinek, de mégsem tűnik reménytelennek egyetlen tanítványunk számára sem. Ahol a megoldás közben felmerülő akadályokat kis külső segítséggel le lehet küzdeni, hogy mindenkinek valódi esélye legyen a jól végzett munka örömét átélni.” A teljes írás elérhető itt: a problémáról közérthetően.