Felhasználói kézikönyv

♦︎ HOGYAN VÁLASSZ FELADATOT?

A MAPPA hiánypótló szolgáltatása, hogy a szövegértés-szövegalkotás 5 fő területének  - Alapozás, Beszéd, Írás, Nyelvtan, Olvasás - részképességterületeire szűrhetők a feladatok. Ezzel komoly segítséget nyújt a fejlesztési cél minél pontosabb meghatározásához.

A képességfejlesztési terület/ek szűrését követően a legfontosabb szempont, hogy a kiválasztott feladat optimális kihívást jelentsen a tanuló számára; a túl nehéz és a túl könnyű feladat egyaránt csekély hatékonysággal szolgálhatja a fejlődést.

FOGALMAZD  MEG  A  FEJLESZTÉSI  CÉLT   ➤   ÁLLÍTSD BE A SZŰRŐKET   ➤   VÁLASZD KI A FELADATOKAT!

NÉHÁNY KATTINTÁS, ÉS KÉSZ AZ EGYEDI, EGYÉNI FEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ FELADATSOR!

A fejlesztési célnak megfelelően - az alábbi példában az összeolvasás és a saját nevek helyesírásának gyakorlására - kiválasztott két különböző feladat a nyomtatási listára kerül, s automatikusan egy dokumentumba szerkesztve azonnal nyomtatható.

 

A zárt végű feladatok alatt a megoldás is megtalálható; egy lenyíló ablakban megtekinthető, előfizetői csomagban a feladattal együtt kinyomtatható. Utóbbi esetben beállíthatod azt is, hogy külön lapra kerüljön pl. önellenőrzés céljából.

♦︎ NYOMTATÁSI LISTA BEÁLLÍTÁSAI

Előfizetői csomagunkban a feladat személyre szabását segítő, további funkciók is elérhetők. A nyomtatási beállításoknál megválaszthatod a papírméretet és tájolást, választhatsz talpas vagy talpatlan betűtípus közül, s növelheted vagy csökkentheted a betűméretet. Ha az írásbeli megoldásra nem a tanuló füzetében, hanem a feladatlapon szeretnél lehetőséget biztosítani, akkor az évfolyamnak megfelelő vonalazással bővítheted a feladatot. (Az alacsonyabb képfelbontás miatt egyes képernyőkön előfordulhat, hogy hibásnak tűnik a vonalvastagság, de ez a valóságban, nyomtatásban természetesen nem jelentkezik.)

Üres területet is beszúrhatsz a feladat után, ha például rajznak szeretnél helyet hagyni két feladat között. Az üres terület méretét is a vonalak számának megadásával tudod szabályozni: 1 vonal kiválasztása 1 sor vonalazás szélességű üres területet illeszt a két kijelölt feladat közé.

Ha minden feladatot új oldalra szeretnél nyomtatni, akkor a 2. feladattól minden feladatnál jelöld be az új oldalra opciót!

    

♦︎ FELADAT SZERKESZTÉSE

Pedagógusoknak szóló előfizetői csomagunk fontos, hiánypótló szolgáltatása, hogy lehetőséget biztosítunk a kiválasztott feladat szerkesztésére és rövid jegyzetek rögzítésére is. Az eredeti feladatból saját, az egyéni szükségletekhez igazított saját verziót készíthetsz: például kiegészítheted az eredeti feladatsort személyre szóló instrukcióval vagy akár egy további, kapcsolódó feladatötlettel, amit az egyéni fejlesztés szempontjából fontosnak tartasz. A feladatmegoldás során észlelt reflexióidat egyszerűen rögzítheted a feladathoz kapcsolható jegyzetedben.

♦︎ FELADAT, FELADATLAP ELMENTÉSE SAJÁT GYŰJTEMÉNYBE

Szintén az előfizetői csomaghoz tartozó funkció a feladatok elmentésének és gyüjtemények létrehozásának lehetősége.

1. Egyedi feladatlap elmentése: Ha az összeállított feladatlapot később is fel akarod használni, mentsd el saját gyűjteményedként! Ehhez a nyomtatási beállítások közül válaszd a "NYOMTATÁSI LISTA MENTÉSE" gombot, s a következő felületen megadhatod a további opciókat:

Az "ÚJ GYŰJTEMÉNY LÉTREHOZÁSA" lehetőséget válaszd, s egyedi, a feladatlapra jellemző névvel lásd el! Így az egy nyomtatási listán szereplő összes feladat azonos gyűjteménybe kerül; bármikor könnyen megtalálod, s akár változatlan formában, akár újabb módosítások végrehajtása után nyomtathatod. Arra ügyelj, hogy ebbe a gyűjteménybe később se helyezz olyan feladatot, amit nem akarsz ehhez a feladatlaphoz hozzátenni!

2. Gyűjtemény összeállítása, bővítése: Ha az a célod, hogy egy meghatározott szempont alapján kiválasztott feladataidat egybegyűjtsd, akkor egy ennek megfelelően elnevezett gyűjteményt hozz létre! Ilyen lehet például egy "Kedvencek" című gyűjtemény azoknak a feladatoknak, melyeket a legjobbnak találtál. Összeállíthatsz gyűjteményt egy adott tanuló személyre szabott fejlesztéséhez a tanuló nevének ("Marci") vagy a fejlesztés célzott területének megadásával ("Helyesírás").

Az egyszer már létrehozott gyűjteményt bármikor bővítheted: ha újabb olyan feladatra bukkansz, amit elmentenél, akkor a "Hozzáadás gyűjteményhez" legördülő listájából választhatod ki a már meglévő, a kijelölt feladattal bővíteni kívánt gyűjteményt.

♦︎ MUNKAFORMA

Miért adunk meg többféle munkaformát egy feladathoz?

Mert fontosnak tartjuk, hogy amikor lehetséges, engedjük a gyerekeket párban vagy csoportban dolgozni. Hadd gondolkodjanak közösen, egymást meghallgatva, inspirálva, hadd tanuljanak egymástól! Hadd erősödjön az önbizalmuk a bátortalanoknak is!

Ugyanakkor nem feledhetjük azt sem, hogy a pedagógiai célnak megfelelő munkaforma megválasztása nagymértékben befolyásolhatja az eredményességet. Ezért érdemes felidéznünk M. Nádasi Máriának az egyéni, páros- és csoportmunka szervezésével kapcsolatban megfogalmazott alapvetéseit:

Az egyedül végzett munka nem azonos az egyénre szabott munkával. “Ha az egyéni, önállóan megoldandó feladat meghatározásakor tekintettel tudunk lenni az egyes gyerekek előzetes tudására, feladatmegoldó szintjére, az egyéni tanulási szituáció motiváló hatására, teljesen egyénre szabott munkáról beszélünk. A feladatmegoldás során a segítségnyújtás személyre szóló, ezáltal az egyéni munka e tanár által megtervezett változatai a tanulók számára nemcsak a tanulás lehetőségeit biztosíthatják, hanem feltételeit is. Az egyéni sajátosságokra tekintettel levő önálló munka értékelésének tehát nem adekvát módja az osztályozás, a világos javítás mellett a szöveges (szóbeli vagy írásbeli) értékelés javasolható.” (M. Nádasi Mária (2021). Az egyéni munka. In Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.): Didaktika • Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémia Kiadó)

Párban “csak akkor érdemes a gyerekek számára közösen megoldandó feladatot adni, ha mindketten akarnak és tudnak a közös munka szabályai szerint egymással dolgozni. ...A tanulópár jelentősége a mindkét tanuló által szerezhető társas és tanulási tapasztalatok miatt alig becsülhető túl, bár ezek a tapasztalatok különböző jellegűek. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a jobb tanuló gyerek szülei – mint ilyen helyzetben különösen érintettek – gyakran gondolják úgy, hogy segítő gyermekük csak az idejét fecsérli. Ezzel szemben ki kell emelni, hogy a tanító fél sokszor maga is csak magyarázat közben érti meg a tanultak lényegét; amíg magyaráz, kérdez, meghallgat, maga is ismételten rögzíti és gyakorolja az anyagot.” (M. Nádasi Mária (2021). A párban folyó munka. In Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.): Didaktika • Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémia Kiadó)

“A csoportmunka nem önmagáért való „játék”, nem egyszerűen „technika”, hanem a tananyag feldolgozásának sajátos fejlesztő értékeket tartalmazó útja. ... Nem minden gyereknek megfelelő a csoportban való tanulás, tevékenykedés. És itt nemcsak arra érdemes gondolni, hogy egy konkrét tanuló pillanatnyi fejlődési stádiumában képes-e a kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok bonyolult hálózatában működni, hanem annak is szerepe lehet, hogy a tanuló személyiségének mennyire felel meg ez a szervezési mód. ... Gyakori tapasztalat, hogy valaki azért fordul el a csoportmunka alkalmazásától, mert már kezdeti próbálkozásait sikertelennek érzi. A csoportmunka nagyon másmilyen és sokkal bonyolultabb, mint a többi szervezési mód, ezért első alkalmazására érdemes különlegesen felkészülni. ... Tudnunk kell előre, egyáltalán nem biztos, hogy az történik, amit előzetesen elképzelünk. A következő csoporttípusok megjelenésére számíthatunk:

  • konfliktusmentes, alkalmazkodó csoport („a tanárok álma”);
  • konfliktusos, alkalmazkodó csoport (a tanulók közötti nevelőhatások szempontjából leggazdagabb és legeredményesebb);
  • konfliktusos, részben alkalmazkodó csoport (együttműködés szempontjából fejletlen tanulók is kerültek a csoportba, a tanulók közötti indirekt nevelőhatások sűrűek, de az együttműködés szempontjából való fejlődés esetleges, és főleg csak hosszabb távon valószínű);
  • konfliktusos, nem alkalmazkodó csoport (együttműködés szempontjából szélsőségesen fejlett/fejletlen tanulók is kerültek a csoportba, sok az összecsapás, minimális a nevelési és az oktatási eredmény);
  • konfliktusmentes, nem alkalmazkodó csoport (a csoport tagjai nem ismerik/követik az együttműködés normáit, működésük mind nevelési, mind oktatási szempontból eredménytelen, hangulatos beszélgetéseik vagy éppen veszekedéseik szükségessé teszik megszüntetésüket).

Ezeket a csoporttípusokat a tanulók között tartózkodva, figyelve majd felismerhetjük, ami segíti mind az óra alatti, mind a következő óra szempontjából fontos döntéseket. Az 1. csoporttípus a kezdeti időszakban még nem túl gyakori, bár erre számítunk, ebben reménykedünk. A 2., 3. csoporttípusban kialakuló nevelőhatású folyamatok a csoportmunkában való részvételt fejlesztő együttműködés szempontjából a leghatékonyabbak. A 4. csoporttípusból érdemes az együttműködés szempontjából fejlett tanulókat kiemelni és új együttműködési helyzetbe hozni, a többieket pedig párhuzamosan egyéni munkában foglalkoztatni. Az 5. típus természetesen nem is csoportmunka, hanem csoportos együttlét. Számukra aktuálisan nem adekvát szervezési mód a csoportmunka.” (M. Nádasi Mária (2021). A csoportmunka. In Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.): Didaktika • Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémia Kiadó)

♦︎ KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET

Miért adunk meg többféle fejlesztési területet egy feladathoz?

Mert egy feladat sosem csak egyféle terület fejlesztésére alkalmas. Ugyanakkor a megjelölt területek sorrendje tájékozódási pontként szolgál a feladat fejlesztési fókuszának megállapításához. (Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szakemberei által összeállított részletes képességlistát lásd lejjebb, a Szürési kategóriáknál.)

♦︎ ALAPOZÁS

Miért szerepel az alapozás fejlesztési területként 3-4. évfolyamos feladatok között is?

Mert helytelennek tartjuk azt az értelmezést és gyakorlatot, amely legfeljebb az óvoda-iskola átmenet idején véli indokoltnak az e körbe tartozó részképességek kiemelt fejlesztését.

Mert például a gondolkodási képességek vagy a figyelem fejlesztése minden évfolyamon éppoly nélkülözhetetlen a hatékony tanulás támogatásához, mint a beszéd-olvasás-írás tantárgyakon átívelő, folyamatos fejlesztése — nem csak alsó tagozaton.

♦︎ ÉVFOLYAM

Miért nincs osztályokra bontott besorolás?

Mert a kétféle (1-2., 3-4.) besorolás értelemszerűen a hatályos kerettantervhez igazodik.

Mert az egyéni fejlesztés hatékonyságát leginkább az befolyásolja, hogy a kiválasztott feladat összhangban van-e a tanuló aktuális tudásával. Ez pedig az évfolyamtól független tényező. Ebből következik például az is, hogy bár a szűrők között nem szerepel, a MAPPA feladatainak nagy része 5-6. évfolyamon is komoly segítséget nyújthat a lassabban haladó gyerekek fejlődésének támogatásában.

Mindemellett a Mappában megtalálhatók olyan feladatok is, melyek korosztályi megkötés nélkül felső tagozaton, vagy akár középiskolában is remekül használhatók. Ilyen például Lackfi János klasszikus költeményeket feldolgozó, rendhagyó sorozata; Himnusz, Szózat, Nemzeti dal, Füstbe ment terv, Anyám tyúkja.

♦︎ ESZKÖZTÍPUSOK

  •    Nyomtatható tanulói eszköz

  A feladatok többségét ez teszi ki. Szövegezésük a gyerekeknek szól. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy magukra hagyhatjuk őket az utasítások értelmezésében. Mindig meg kell győződjünk róla, hogy megértették-e a feladatot. Fontos tudnunk, hogy az olvasási készség befejező szintjét 2. évfolyam elején csak a tanulók 23%-a, s még 4. évfolyam elején is csupán 65%-a éri el, s hogy az ez alatti szint még nem alkalmas önálló szövegértő olvasásra. (Nagy József: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése - Magyar Pedagógia 104. évf. 2. szám 123–142. (2004))

  •    Online megoldható tanulói eszköz

  Előfizetői csomagunkban a nyomtatható tanulói eszközök többsége online is megoldható, s a megoldással együtt a pedagógus későbbi ellenőrzése céljából elmenthető. A felesleges nyomtatás mellett fontos szempontnak tartjuk, hogy a MAPPA a digitális eszközhasználat terén is támogassa a tanulók fejlődését, ezért olyan megoldást kerestünk ennek megvalósítására, ami ezt a célt is hatékonyan szolgálja.

A digitális feladatoknál megszokott "Kattints rá!" típusú alkalmazások helyett egy egyszerű szövegszerkesztő felületet kínálunk a válaszok digitális írásbeli megfogalmazására. Azért választottuk ezt a megoldást, mert tapasztalataink szerint a mobiltelefon használatának terjedésével párhuzamosan számottevően csökken a szövegszerkesztő használat, ami hosszú távon komoly hátrányt jelent. Sajnos előfordul, hogy felső tagozatosoknak hirdetett újságíró szakkör foglalkozásait kell azzal kezdeni, hogy a Word szövegszerkesztő alapvető funkcióival megismertetjük őket. Ennek a problémának az orvoslását is jól szolgálhatja a Mappa online megoldható feladatainak alkalmazása.

           A szövegszerkesztő használata

  A legtöbb esetben a zöld színnel jelölt helyen lehet beírni a megfejtéseket, a kettőspontot követően: "Gyűjts minél több változatot! Online megoldás:__" A megfejtések automatikusan zöld színnel jelennek meg, könnyítve az ellenőrzés folyamatát. 

  Azokban az esetekben, amikor hiányos szavakat vagy mondatokat kell kiegészíteni, először kurzorral ki kell jelölni a zöld színű vonallal jelzett hiányzó betű vagy szó helyét, így: . Ezt követően lehet beírni - a klaviatúrán megnyomni - a hiányzó betűt, amely automatikusan zöld színnel jelenik meg a szövegben, így:

Ha például túl hosszúnak bizonyul a vonallal jelölt hiányos terület, a jobb áttekinthetőség érdekében kérhetjük a gyerekektől a felesleges vonalak törlését is.

  •    Digitális feladat

   Szövegezésük szintén közvetlenül a gyerekeknek szól. A GÉM és a SZÓFALÓ originális, saját fejlesztésű digitális játék/feladat csomag, melyek kizárólag a Mappa felhasználói számára hozzáférhetőek. A csomagok teljes tartalmának eléréséhez előfizetés szükséges.

A többi digitális feladat a LearningApps platformján készült, s ezek többsége előfizetés nélkül is szabadon hozzáférhető.

  •    Tanítói eszköz

   Minden olyan feladat vagy feladatgyűjtemény, amely tanítói szervezést és/vagy kiegészítő szóbeli magyarázatot igényel. Az ilyen típusú feladatok részletes módszertani ajánlást is tartalmaznak, hasznos, gyakorlati segítséget nyújtva a sikeres tanórai alkalmazáshoz.

 ♦︎ A FELADAT

Milyen információkkal segíti a feladatleírás a felhasználókat?


  • Borítókép

A feladat lényegét kifejező kép, mely vizuális információval segíti a fejlesztési célnak megfelelő feladat gyors kiválasztását.

  • Cím

A gyerekek számára is jelentést hordozó, gondolattársítást inspiráló elnevezés.

Az azonos, csak számozásukban eltérő címek rendszerint témában vagy módszertani megoldásban közös feladatok sorozatát jelölik. Az ilyen sorozatok szintén a differenciált tanulászervezés megvalósítását támogatják. Többféle fejlesztési fókusz szerint kínálnak különböző változatokat, azonos kiindulópontból építkezve. Nem feltétel a sorrendben való haladás, de amennyiben az egyéni fejlesztés fokozatossága szempontjából indokolt, ezt is megkönnyítik.

A + jellel ellátott feladat minden esetben az azonos című feladattal tartalmilag megegyező, de annak nehezített változatát jelöli. A nehezítést rendszerint a megoldáshoz segítő kiegészítő képi vagy szöveges információk elhagyása jelenti.

  • Rövid ismertető

A feladat lényegét tömören összefoglaló, max. 170 karakternyi leírás a Találati oldalon.

  • Részletes pedagógiai információk a kiválasztott feladat oldalán

A feladatok többségénél megjelölhető, hogy az 5 fő terület közül - Alapozás, Beszéd, Írás, Nyelvtan, Olvasás - melyik áll kiemelten a feladat középpontjában (lásd 1. hely). Főként a feladatgyűjteményeknél és az alapozás szempontjából kulcsfontosságú feladattípusoknál fordul elő, hogy több fő terület megjelölését is indokoltnak tartottuk.

♦︎ MIÉRT NEM SZŰRHETŐK NEHÉZSÉG SZERINT A FELADATOK?

A feladat nehézsége relatív fogalom; egyénenként és képességterületenként változhat a gyerekeknél éppúgy, mint a felnőtteknél. Épp ezért a nehézség szerinti besorolás a differenciált fejlesztés szempontjából félrevezető információ volna. A lényeg épp az, hogy a személyes szükségletek, haladási tempó figyelembevételével válasszunk feladatot.

♦︎ SZŰRÉSI KATEGÓRIÁK

A képességlista az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szakembereinek irányításával készült.

FŐ KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET

Beszéd és kommunikáció

Tanulást megalapozó részképességek

Olvasás szövegértés

Írás-írásbeli szövegalkotás

Nyelvi tudatosság-helyesírás

 

BESZÉD ÉS KOMMUNIKÁCIÓ   KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

nyelvi jelek

beszédhanghallás

hang és betűanalízis, szótag, szó analízis

beszédértés

hallott szöveg értése

beszédlégzés, artikuláció, helyesejtés

szókincs (gyarapítás, aktivizálás)

nem nyelvi jelek (gesztus, mimika, térköz stb.)

kifejező beszéd

szóbeli szövegalkotás

helyesejtés

kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás társalgási fordulatok

párbeszéd, társalgás

véleménynyilvánítás/ mások véleményének elfogadása

a beszéd szupraszegmentális elemei (beszédlégzés, dallam, ritmus, hangsúly stb.)

 

TANULÁST MEGALAPOZÓ KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

észlelés / vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus

figyelem

emlékezet, képzelet

analízis: az egész részekre bontása

szintézis: a részek egyesítése

absztrakció: a felismert általános vonások között a lényeges jegyek kiemelése

összehasonlítás: két vagy több dolog tulajdonságainak azonosítása vagy különbözőségeik felismerése

ok-okozati összefüggés felfogása: két dolog közötti kapcsolat megnevezése

kiegészítés: adott viszony ismeretében megtaláljuk az annak megfelelő másik tárgyat vagy jelenséget

általánosítás: közös, megegyező jegyek alapján összevonás, fölérendelt adat megtalálása

konkretizálás: alárendelt adat megtalálása

analógia: az összefüggések felfogásán alapuló kiegészítés

rendezés: adott elv alapján jelenségek, tárgyak csoportosítása, rendszerezése, osztályzása

téri tájékozódás

idői tájékozódás

diszkrimináció (megkülönböztetés)

szerialitás (sorrendiség, szabályszerűség, ismétlődés)

szem-kéz koordináció

mozgáskoordináció (nagymozgás, testséma stb.)

tanulási készségek, technikák

kreativitás

motiváció

ritmuskészség

szociális készségek, pl. empátia, szociális intelligencia, kudarctűrés

 

OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS    KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

a nyomtatott magyar ábécé kis- és nagybetűi; betűfelismerő, betűkapcsoló készség

magánhangzók, mássalhangzók

betű-hang azonosítás

szótagoló olvasás

összeolvasás

olvasástechnika

kulcsszavak azonosítása

szövegértő olvasás fejlesztése

egyéni olvasat megteremtése, véleményalkotás, ítéletalkotás

belső képalkotás

főbb szerkezeti egységek elkülönítése - bekezdések tételmondatainak kiemelése

lényegkiemelés képessége - fókuszmondat kiemelése

események helyszíne, ideje, sorrendje

szövegben való tájékozódás fejlesztése

vázlatírás, hiányos vázlat kiegészítése a szöveghez - vázlatkészítés, összefoglalás

illusztráció készítése, kiegészítése, a meglévő társítása

olvasási stratégiák: jóslás, keresés, áttekintés, összefoglalás

válogató olvasás - implicit és explicit információk kikeresése

grafikus szervezők: fürtábra, T-táblázat, Venn-diagram, fogalomtáblázat, kerettörténet stb.

szókincsbővítés

 

ÍRÁS-ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁS   KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

finommotorika fejlesztése

síkbeli tájékozódás fejlesztése

tájékozódás a hármas osztatú vonalrendszerben

helyes ceruzafogás kialakítása

írástevékenységhez szükséges helyes testtartás kialakítása

Írástechnika fejlesztése

lendületes vonalvezetés

betű- és hangazonosítás

betűelemek

magyar ábécé írott kis- és nagybetűi és kapcsolásaik

írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése, főbb lépései

szó- és kifejezéskészlet gyűjtése

szerkezeti egységek elkülönítése

anyaggyűjtés módjai

vázlatkészítés, vázlat kiegészítése

kreatív írás

lapbook, plakát, könyvajánló, képregény

 

NYELVI TUDATOSSÁG-HELYESÍRÁS — KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

nyelvi jelek értelmezése

hangalak – jelentés

a betűrend, a különböző betűvel kezdődő szavak betűrendbe sorolása

szótagolás, elválasztás

szóalak felbontása

nyelvi tudatosság fejlesztése

helyesírási készség fejlesztése

mondatkezdő nagybetű, mondatzáró írásjelek

élőlény, tárgy, gondolati dolog neve

saját nevek helyesírása (egyszerű személynevek, állatnevek, helynevek)

jellegzetes, csak magánhangzók vagy mássalhangzók időtartamában eltérő szavak helyesírása

a megfigyelt és értelmezett fokozott melléknevek helyes írásmódja

a megfigyelt és értelmezett fokozott számnevek helyes írásmódja

a megfigyelt és értelmezett igekötős igék helyes írásmódja

egyjegyű, kétjegyű, háromjegyű mássalhangzók írása a szavakban

a kiejtéssel megegyező rövid (2-3 szótagból álló) szavak helyes leírása

toldalékos szavak helyes használata

toldalékos szavak funkcionális másolása, tollbamondása, emlékezetből írása

szavak csoportosítása és válogatása jelentésük alapján

ellentétes jelentésű szavak, rokon értelmű szavak

„J”-t és „ly”-t tartalmazó szó helyes leírása

„tj”, „lj”, „dj”, „nj”, „dt”, „ts” betűkapcsolatból származó összeolvadást vagy hasonulást tartalmazó szó

a kijelentő és kérdő mondatok

helyesírási készség fejlesztése funkcionális másolással, tollbamondással

tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer

hibajavítás szövegminta alapján

hibajavítás és önellenőrzési képesség fejlesztése

 

JÁTÉKOS FELADAT

játékos feladat

gyakorló feladat

 

SZÖVEGTÍPUS

elbeszélő

magyarázó

dokumentum

 

KERETTANTERVI TÉMAKÖR 1-2. ÉVF.

Az összeállítás a Nat 2020-hoz kapcsolódó kerettantervek alapján készült.

Beszéd és olvasás

Beszéd és kommunikáció

Betűtanítás kezdete. Olvasási készséget megalapozó képességek fejlesztése

Betűtanítás. Olvasási készséget megalapozó képességek fejlesztése

Népmesék, műmesék

Versek

Helyem a közösségben – család, iskola

Évszakok, ünnepkörök, hagyományok

Állatok, növények, emberek

Írás-helyesírás

Óvodából iskolába – írás-előkészítés, íráskészséget megalapozó képességek fejlesztése

Írás jelrendszere

A nyelv építőkövei: hang/betű, szótag, szó

A nyelv építőkövei: szó, szókapcsolat, mondat, szöveg

Kisbetű – nagybetű

A magyar ábécé – a betűrend

Hangok időtartamának jelentésmegkülönböztető szerepe

 

KERETTANTERVI TÉMAKÖR 3-4. ÉVF.

Olvasás, szövegértés

Beszéd és kommunikáció

Mesék, történetek

Mondák, regék

Versek, népköltészeti alkotások

Helyem a világban

Ünnepkörök, hagyományok, mesterségek

Állatok, növények, tájak, találmányok

Olvassunk együtt! Közös olvasmányok

Nyelvtan, helyesírás és szövegalkotás

A nyelv építőkövei: hang/betű, szótag, szó, elválasztás, betűrendbe sorolás

A nyelv építőkövei: az írásbeli szövegalkotás lépései

A nyelv építőkövei: szó, szókapcsolat, mondat, szöveg

Szótő és toldalék, szóelemzés

Hangalak és jelentés kapcsolata, állandósult szókapcsolatok

Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve - kisbetű – nagybetű

Tulajdonságokat kifejező szavak

Mennyiségeket kifejező szavak

Cselekvés, történés a múltban, jelenben, jövőben

 

ESZKÖZTÍPUS

tanítói

nyomtatott tanulói

digitális

 

MUNKAFORMA

egyéni

páros

csoport

 

SZERZŐ

 

             ♦️ OSZTÁLY ÉS INTÉZMÉNYI CSOMAGOK AKTIVÁLÁSA

Az előfizetést követően a megrendelő felhasználónevén és e-mail címén van lehetőség a csomaghoz tanárok és szülők  "hozzáadására".

Ehhez először a tanárnak, illetve szülőnek kell regisztrálnia a MAPPA oldalán, s az itt megadott e-mail cím rendelhető az előfizetői csomaghoz.

__________________________________________________________________________________

 ♦︎ FORRÁSOK

Képek forrása:

Hangok forrása:

sound-effects.bbcrewind.co.uk

Digitális feladatok:

Az előfizetés nélkül is elérhető digitális feladatok a learningapps.org platformján készültek.

A Gém és a Szófaló egyaránt saját fejlesztésű digitális játék/feladat csomag, melyek felét szintén ingyenesen tettük közzé. Az egész tartalom eléréséhez előfizetés szükséges.

♦︎ KÖSZÖNET

Köszönet a Raabe Kiadónak és a Tanító módszertani folyóiratot jegyző Sprint Kiadónak nagylelkű támogatásukért, az eredeti művek felhasználásához való hozzájárulásukért.

Köszönet Bonczné Tóth Máriának, Hülvely Zsuzsanna Borbálának, Lackfi Jánosnak, Monori Máriának, Oszoli-Pap Mártának, Sósné Pintye Máriának, Szabó Évának a közzétételre felajánlott feladataikért. 

Kutiné Sahin-Tóth Katalinnak és a Knézics Anikó - Szűcs Édua - Thurzó Ágnes csapatnak a Sulinova Programcsomagjához készített feladataiért, képsorozatáért.

Győri Zsoltnak a SZÓFALÓ, Szántó Andrásnak a GÉM informatikai fejlesztéséért, László-Kiss Dezsőnek a GÉM állatkert grafikáiért.