Felhasználói kézikönyv

Tartalomjegyzék

• HOGYAN VÁLASSZ FELADATOT?
• NYOMTATÁSI LISTA BEÁLLÍTÁSAI
• FELADAT SZERKESZTÉSE
• FELADAT, FELADATLAP ELMENTÉSE SAJÁT GYŰJTEMÉNYBE
• ONLINE FELADATMEGOLDÁS
• ONLINE FELADAT MEGOSZTÁSA TANULÓKKAL, A MEGOLDOTT FELADAT ELLENŐRZÉSE
• MUNKAFORMA
• KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET
• ALAPOZÁS
• ÉVFOLYAM
• ESZKÖZTÍPUSOK
• A FELADAT
• MIÉRT NEM SZŰRHETŐK NEHÉZSÉG SZERINT A FELADATOK?
• SZŰRÉSI KATEGÓRIÁK
• OSZTÁLY ÉS INTÉZMÉNYI CSOMAGOK AKTIVÁLÁSA
• FORRÁSOK
• KÖSZÖNET

♦︎ HOGYAN VÁLASSZ FELADATOT?

A MAPPA hiánypótló szolgáltatása, hogy a szövegértés-szövegalkotás 5 fő területének  - Alapozás, Beszéd, Írás, Nyelvtan, Olvasás - részképességterületeire szűrhetők a feladatok. Ezzel komoly segítséget nyújt a fejlesztési cél minél pontosabb meghatározásához.

A képességfejlesztési terület/ek szűrését követően a legfontosabb szempont, hogy a kiválasztott feladat optimális kihívást jelentsen a tanuló számára; a túl nehéz és a túl könnyű feladat egyaránt csekély hatékonysággal szolgálhatja a fejlődést.

FOGALMAZD  MEG  A  FEJLESZTÉSI  CÉLT   ➤   ÁLLÍTSD BE A SZŰRŐKET   ➤   VÁLASZD KI A FELADATOKAT!

NÉHÁNY KATTINTÁS, ÉS KÉSZ AZ EGYEDI, EGYÉNI FEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ FELADATSOR!

A fejlesztési célnak megfelelően - az alábbi példában az összeolvasás és a saját nevek helyesírásának gyakorlására - kiválasztott két különböző feladat a nyomtatási listára kerül, s automatikusan egy dokumentumba szerkesztve azonnal nyomtatható.

A zárt végű feladatok alatt a megoldás is megtalálható; egy lenyíló ablakban megtekinthető, előfizetői csomagban a feladattal együtt kinyomtatható. Utóbbi esetben beállíthatod azt is, hogy külön lapra kerüljön pl. önellenőrzés céljából.

♦︎ NYOMTATÁSI LISTA BEÁLLÍTÁSAI

Előfizetői csomagunkban a feladat személyre szabását segítő, további funkciók is elérhetők. A nyomtatási beállításoknál megválaszthatod a papírméretet és tájolást, választhatsz talpas vagy talpatlan betűtípus közül, s növelheted vagy csökkentheted a betűméretet. Ha az írásbeli megoldásra nem a tanuló füzetében, hanem a feladatlapon szeretnél lehetőséget biztosítani, akkor az évfolyamnak megfelelő vonalazással bővítheted a feladatot. (Az alacsonyabb képfelbontás miatt egyes képernyőkön előfordulhat, hogy hibásnak tűnik a vonalvastagság, de ez a valóságban, nyomtatásban természetesen nem jelentkezik.)

Üres területet is beszúrhatsz a feladat után, ha például rajznak szeretnél helyet hagyni két feladat között. Az üres terület méretét is a vonalak számának megadásával tudod szabályozni: 1 vonal kiválasztása 1 sor vonalazás szélességű üres területet illeszt a két kijelölt feladat közé.

Ha minden feladatot új oldalra szeretnél nyomtatni, akkor a 2. feladattól minden feladatnál jelöld be az "Új oldalra" opciót!

♦︎ FELADAT SZERKESZTÉSE

Pedagógusoknak szóló előfizetői csomagunk fontos, hiánypótló szolgáltatása, hogy lehetőséget biztosítunk a kiválasztott feladat szerkesztésére és rövid jegyzetek rögzítésére is. Az eredeti feladatból saját, az egyéni szükségletekhez igazított saját verziót készíthetsz: például kiegészítheted az eredeti feladatsort személyre szóló instrukcióval vagy akár egy további, kapcsolódó feladatötlettel, amit az egyéni fejlesztés szempontjából fontosnak tartasz. A feladatmegoldás során észlelt reflexióidat egyszerűen rögzítheted a feladathoz kapcsolható jegyzetedben.

♦︎ FELADAT, FELADATLAP ELMENTÉSE SAJÁT GYŰJTEMÉNYBE

Szintén az előfizetői csomaghoz tartozó funkció a feladatok elmentésének és gyüjtemények létrehozásának lehetősége.

1. Egyedi feladatlap elmentése: Ha az összeállított feladatlapot később is fel akarod használni, mentsd el saját gyűjteményedként! Ehhez a nyomtatási beállítások közül válaszd a "NYOMTATÁSI LISTA MENTÉSE" gombot, s a következő felületen megadhatod a további opciókat:

Az "ÚJ GYŰJTEMÉNY LÉTREHOZÁSA" lehetőséget válaszd, s egyedi, a feladatlapra jellemző névvel lásd el! Így az egy nyomtatási listán szereplő összes feladat azonos gyűjteménybe kerül; bármikor könnyen megtalálod, s akár változatlan formában, akár újabb módosítások végrehajtása után nyomtathatod. Arra ügyelj, hogy ebbe a gyűjteménybe később se helyezz olyan feladatot, amit nem akarsz ehhez a feladatlaphoz hozzátenni!

2. Gyűjtemény összeállítása, bővítése: Ha az a célod, hogy egy meghatározott szempont alapján kiválasztott feladataidat egybegyűjtsd, akkor egy ennek megfelelően elnevezett gyűjteményt hozz létre! Ilyen lehet például egy "Kedvencek" című gyűjtemény azoknak a feladatoknak, melyeket a legjobbnak találtál. Összeállíthatsz gyűjteményt egy adott tanuló személyre szabott fejlesztéséhez a tanuló nevének ("Marci") vagy a fejlesztés célzott területének megadásával ("Helyesírás").

Az egyszer már létrehozott gyűjteményt bármikor bővítheted: ha újabb olyan feladatra bukkansz, amit elmentenél, akkor a "Hozzáadás gyűjteményhez" legördülő listájából választhatod ki a már meglévő, a kijelölt feladattal bővíteni kívánt gyűjteményt.

       ♦︎ ONLINE FELADATMEGOLDÁS

Az előfizetői csomag részeként a nyomtatott tanulói eszközök nagyobbik részét - minden olyan feladatot, mely arra alkalmas - a feladatlap nyomtatása nélkül, online is megoldhatóvá tettük. Az eszköztípusok közül az "Online megoldható tanulói eszköz" kijelölésével szűrhető ki az összes ilyen találat, s a feladatra kattintva az "Online megoldás" gomb megnyomásával kezdhető az online feladatmegoldás.

A megvalósításhoz olyan technikai megoldást választottunk, amely a hagyományos digitális feladatoktól eltérően nem pusztán a helyes válaszra való kattintást igényli, hanem egy egyszerű szövegszerkesztő alkalmazására, szöveges válasz megfogalmazására ösztönzi a tanulókat.

Annak érdekében, hogy a megoldás jól láthatóan elkülönüljön a feladatlap eredeti szövegétől, érdemes azt kérni a gyerekektől, hogy a megoldást a zöld színnel jelölt "Megoldás:" felirat után írják be. 

       ♦︎ ONLINE FELADAT MEGOSZTÁSA TANULÓKKAL, A MEGOLDOTT FELADAT ELLENŐRZÉSE

A tanító - szintén az előfizetői csomag részeként - megoszthatja a tanulókkal  az általa kijelölt és saját gyűjteménybe helyezett online megoldható feladatot (feladatokat) annak érdekében, hogy egyszerűen nyomon követhesse, ellenőrizhesse a megoldások helyességét.

1. lépés: A megosztásra szánt feladatot (feladatokat) a tanítónak egy gyűjteménybe kell helyeznie. Az alábbi példában a gyűjteményt "1. FELADATLAP" címmel mentettük el, s 4 feladatot tettünk bele.

    2. lépés: A "MEGOSZTÁS" gombra kattintva adhatjuk meg azoknak a tanulóknak (szülők által regisztrált) e-mail címét, akikkel szeretnénk megosztani a gyűjteményt.

     3. lépés: A "Mentés" gombra kattintva a megadott e-mail címre automatikus értesítést küldünk a gyűjtemény megosztásáról.

     4. lépés: A tanuló a megoldást követően a "Mentés" gombra kattint, s a megnyíló ablakban megadja a megoldás nevét, s kiválasztja a vele megosztott gyűjtemény nevét. Példánkban a megoldás elnevezése "Edit", s a megosztott gyűjtemény neve "1.feladatlap (Fejér Zsolt)".

    5. lépés: Ezzel a megoldott feladat bekerül a tanító gyűjteményébe, s lehetővé válik számára a megoldás online ellenőrzése.

♦︎ MUNKAFORMA

Miért adunk meg többféle munkaformát egy feladathoz?

Mert fontosnak tartjuk, hogy amikor lehetséges, engedjük a gyerekeket párban vagy csoportban dolgozni. Hadd gondolkodjanak közösen, egymást meghallgatva, inspirálva, hadd tanuljanak egymástól! Hadd erősödjön az önbizalmuk a bátortalanoknak is!

Ugyanakkor nem feledhetjük azt sem, hogy a pedagógiai célnak megfelelő munkaforma megválasztása nagymértékben befolyásolhatja az eredményességet. Ezért érdemes felidéznünk M. Nádasi Máriának az egyéni, páros- és csoportmunka szervezésével kapcsolatban megfogalmazott alapvetéseit:

Az egyedül végzett munka nem azonos az egyénre szabott munkával. “Ha az egyéni, önállóan megoldandó feladat meghatározásakor tekintettel tudunk lenni az egyes gyerekek előzetes tudására, feladatmegoldó szintjére, az egyéni tanulási szituáció motiváló hatására, teljesen egyénre szabott munkáról beszélünk. A feladatmegoldás során a segítségnyújtás személyre szóló, ezáltal az egyéni munka e tanár által megtervezett változatai a tanulók számára nemcsak a tanulás lehetőségeit biztosíthatják, hanem feltételeit is. Az egyéni sajátosságokra tekintettel levő önálló munka értékelésének tehát nem adekvát módja az osztályozás, a világos javítás mellett a szöveges (szóbeli vagy írásbeli) értékelés javasolható.” (M. Nádasi Mária (2021). Az egyéni munka. In Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.): Didaktika • Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémia Kiadó)

Párban “csak akkor érdemes a gyerekek számára közösen megoldandó feladatot adni, ha mindketten akarnak és tudnak a közös munka szabályai szerint egymással dolgozni. ...A tanulópár jelentősége a mindkét tanuló által szerezhető társas és tanulási tapasztalatok miatt alig becsülhető túl, bár ezek a tapasztalatok különböző jellegűek. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a jobb tanuló gyerek szülei – mint ilyen helyzetben különösen érintettek – gyakran gondolják úgy, hogy segítő gyermekük csak az idejét fecsérli. Ezzel szemben ki kell emelni, hogy a tanító fél sokszor maga is csak magyarázat közben érti meg a tanultak lényegét; amíg magyaráz, kérdez, meghallgat, maga is ismételten rögzíti és gyakorolja az anyagot.” (M. Nádasi Mária (2021). A párban folyó munka. In Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.): Didaktika • Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémia Kiadó)

“A csoportmunka nem önmagáért való »játék«, nem egyszerűen »technika«, hanem a tananyag feldolgozásának sajátos fejlesztő értékeket tartalmazó útja. ... Nem minden gyereknek megfelelő a csoportban való tanulás, tevékenykedés. És itt nemcsak arra érdemes gondolni, hogy egy konkrét tanuló pillanatnyi fejlődési stádiumában képes-e a kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok bonyolult hálózatában működni, hanem annak is szerepe lehet, hogy a tanuló személyiségének mennyire felel meg ez a szervezési mód. ... Gyakori tapasztalat, hogy valaki azért fordul el a csoportmunka alkalmazásától, mert már kezdeti próbálkozásait sikertelennek érzi. A csoportmunka nagyon másmilyen és sokkal bonyolultabb, mint a többi szervezési mód, ezért első alkalmazására érdemes különlegesen felkészülni. ... Tudnunk kell előre, egyáltalán nem biztos, hogy az történik, amit előzetesen elképzelünk. A következő csoporttípusok megjelenésére számíthatunk:

• konfliktusmentes, alkalmazkodó csoport (»a tanárok álma«);
• konfliktusos, alkalmazkodó csoport (a tanulók közötti nevelőhatások szempontjából leggazdagabb és legeredményesebb);
• konfliktusos, részben alkalmazkodó csoport (együttműködés szempontjából fejletlen tanulók is kerültek a csoportba, a tanulók közötti indirekt nevelőhatások sűrűek, de az együttműködés szempontjából való fejlődés esetleges, és főleg csak hosszabb távon valószínű);
• konfliktusos, nem alkalmazkodó csoport (együttműködés szempontjából szélsőségesen fejlett/fejletlen tanulók is kerültek a csoportba, sok az összecsapás, minimális a nevelési és az oktatási eredmény);
• konfliktusmentes, nem alkalmazkodó csoport (a csoport tagjai nem ismerik/követik az együttműködés normáit, működésük mind nevelési, mind oktatási szempontból eredménytelen, hangulatos beszélgetéseik vagy éppen veszekedéseik szükségessé teszik megszüntetésüket).

Ezeket a csoporttípusokat a tanulók között tartózkodva, figyelve majd felismerhetjük, ami segíti mind az óra alatti, mind a következő óra szempontjából fontos döntéseket. Az 1. csoporttípus a kezdeti időszakban még nem túl gyakori, bár erre számítunk, ebben reménykedünk. A 2., 3. csoporttípusban kialakuló nevelőhatású folyamatok a csoportmunkában való részvételt fejlesztő együttműködés szempontjából a leghatékonyabbak. A 4. csoporttípusból érdemes az együttműködés szempontjából fejlett tanulókat kiemelni és új együttműködési helyzetbe hozni, a többieket pedig párhuzamosan egyéni munkában foglalkoztatni. Az 5. típus természetesen nem is csoportmunka, hanem csoportos együttlét. Számukra aktuálisan nem adekvát szervezési mód a csoportmunka.” (M. Nádasi Mária (2021). A csoportmunka. In Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.): Didaktika • Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémia Kiadó)

♦︎ KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET

Miért adunk meg többféle fejlesztési területet egy feladathoz?

Mert egy feladat sosem csak egyféle terület fejlesztésére alkalmas. Ugyanakkor a megjelölt területek sorrendje tájékozódási pontként szolgál a feladat fejlesztési fókuszának megállapításához. (Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szakemberei által összeállított részletes képességlistát lásd lejjebb, a Szürési kategóriáknál.)

♦︎ ALAPOZÁS

Miért szerepel az alapozás fejlesztési területként 3-4. évfolyamos feladatok között is?

Mert helytelennek tartjuk azt az értelmezést és gyakorlatot, amely legfeljebb az óvoda-iskola átmenet idején véli indokoltnak az e körbe tartozó részképességek kiemelt fejlesztését.

Mert például a gondolkodási képességek vagy a figyelem fejlesztése minden évfolyamon éppoly nélkülözhetetlen a hatékony tanulás támogatásához, mint a beszéd-olvasás-írás tantárgyakon átívelő, folyamatos fejlesztése — nem csak alsó tagozaton.

♦︎ ÉVFOLYAM

Miért nincs osztályokra bontott besorolás?

Mert a kétféle (1-2., 3-4.) besorolás értelemszerűen a hatályos kerettantervhez igazodik.

Mert az egyéni fejlesztés hatékonyságát leginkább az befolyásolja, hogy a kiválasztott feladat összhangban van-e a tanuló aktuális tudásával. Ez pedig az évfolyamtól független tényező. Ebből következik például az is, hogy bár a szűrők között nem szerepel, a MAPPA feladatainak nagy része 5-6. évfolyamon is komoly segítséget nyújthat a lassabban haladó gyerekek fejlődésének támogatásában.

Mindemellett a Mappában megtalálhatók olyan feladatok is, melyek korosztályi megkötés nélkül felső tagozaton, vagy akár középiskolában is remekül használhatók. Ilyen például Lackfi János klasszikus költeményeket feldolgozó, rendhagyó sorozata; Himnusz, Szózat, Nemzeti dal, Füstbe ment terv, Anyám tyúkja.

♦︎ ESZKÖZTÍPUSOK

•    Nyomtatható tanulói eszköz

  A feladatok többségét ez teszi ki. Szövegezésük a gyerekeknek szól. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy magukra hagyhatjuk őket az utasítások értelmezésében. Mindig meg kell győződjünk róla, hogy megértették-e a feladatot. Fontos tudnunk, hogy az olvasási készség befejező szintjét 2. évfolyam elején csak a tanulók 23%-a, s még 4. évfolyam elején is csupán 65%-a éri el, s hogy az ez alatti szint még nem alkalmas önálló szövegértő olvasásra. (Nagy József: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése - Magyar Pedagógia 104. évf. 2. szám 123–142. (2004))

•    Online megoldható tanulói eszköz

  Előfizetői csomagunkban a nyomtatható tanulói eszközök többsége online is megoldható, s a megoldással együtt a pedagógus későbbi ellenőrzése céljából elmenthető. A felesleges nyomtatás mellett fontos szempontnak tartjuk, hogy a MAPPA a digitális eszközhasználat terén is támogassa a tanulók fejlődését, ezért olyan megoldást kerestünk ennek megvalósítására, ami ezt a célt is hatékonyan szolgálja.

A digitális feladatoknál megszokott "Kattints rá!" típusú alkalmazások helyett egy egyszerű szövegszerkesztő felületet kínálunk a válaszok digitális írásbeli megfogalmazására. Azért választottuk ezt a megoldást, mert tapasztalataink szerint a mobiltelefon használatának terjedésével párhuzamosan számottevően csökken a szövegszerkesztő használat, ami hosszú távon komoly hátrányt jelent. Sajnos előfordul, hogy felső tagozatosoknak hirdetett újságíró szakkör foglalkozásait kell azzal kezdeni, hogy a Word szövegszerkesztő alapvető funkcióival megismertetjük őket. Ennek a problémának az orvoslását is jól szolgálhatja a Mappa online megoldható feladatainak alkalmazása.

           A szövegszerkesztő használata

  A legtöbb esetben a zöld színnel jelölt helyen lehet beírni a megfejtéseket, a kettőspontot követően: "Gyűjts minél több változatot! Online megoldás:__" A megfejtések automatikusan zöld színnel jelennek meg, könnyítve az ellenőrzés folyamatát. 

  Azokban az esetekben, amikor hiányos szavakat vagy mondatokat kell kiegészíteni, először kurzorral ki kell jelölni a zöld színű vonallal jelzett hiányzó betű vagy szó helyét, így: . Ezt követően lehet beírni - a klaviatúrán megnyomni - a hiányzó betűt, amely automatikusan zöld színnel jelenik meg a szövegben, így:

Ha például túl hosszúnak bizonyul a vonallal jelölt hiányos terület, a jobb áttekinthetőség érdekében kérhetjük a gyerekektől a felesleges vonalak törlését is.

•    Digitális feladat

   Szövegezésük szintén közvetlenül a gyerekeknek szól. A GÉM és a SZÓFALÓ originális, saját fejlesztésű digitális játék/feladatcsomag, melyek kizárólag a Mappa felhasználói számára hozzáférhetőek. A csomagok teljes tartalmának eléréséhez előfizetés szükséges.

A többi digitális feladat a LearningApps platformján készült, s ezek többsége előfizetés nélkül is szabadon hozzáférhető.

•    Tanítói eszköz

   Minden olyan feladat vagy feladatgyűjtemény, amely tanítói szervezést és/vagy kiegészítő szóbeli magyarázatot igényel. Az ilyen típusú feladatok részletes módszertani ajánlást is tartalmaznak, hasznos, gyakorlati segítséget nyújtva a sikeres tanórai alkalmazáshoz.

♦︎ A FELADAT

Milyen információkkal segíti a feladatleírás a felhasználókat?

• Borítókép

A feladat lényegét kifejező kép, mely vizuális információval segíti a fejlesztési célnak megfelelő feladat gyors kiválasztását.

• Cím

A gyerekek számára is jelentést hordozó, gondolattársítást inspiráló elnevezés.

Az azonos, csak számozásukban eltérő címek rendszerint témában vagy módszertani megoldásban közös feladatok sorozatát jelölik. Az ilyen sorozatok szintén a differenciált tanulászervezés megvalósítását támogatják. Többféle fejlesztési fókusz szerint kínálnak különböző változatokat, azonos kiindulópontból építkezve. Nem feltétel a sorrendben való haladás, de amennyiben az egyéni fejlesztés fokozatossága szempontjából indokolt, ezt is megkönnyítik.

A + jellel ellátott feladat minden esetben az azonos című feladattal tartalmilag megegyező, de annak nehezített változatát jelöli. A nehezítést rendszerint a megoldáshoz segítő kiegészítő képi vagy szöveges információk elhagyása jelenti.

• Rövid ismertető

A feladat lényegét tömören összefoglaló, max. 170 karakternyi leírás a Találati oldalon.

• Részletes pedagógiai információk a kiválasztott feladat oldalán

A feladatok többségénél megjelölhető, hogy az 5 fő terület közül - Alapozás, Beszéd, Írás, Nyelvtan, Olvasás - melyik áll kiemelten a feladat középpontjában (lásd 1. hely). Főként a feladatgyűjteményeknél és az alapozás szempontjából kulcsfontosságú feladattípusoknál fordul elő, hogy több fő terület megjelölését is indokoltnak tartottuk.

♦︎ MIÉRT NEM SZŰRHETŐK NEHÉZSÉG SZERINT A FELADATOK?

A feladat nehézsége relatív fogalom; egyénenként és képességterületenként változhat a gyerekeknél éppúgy, mint a felnőtteknél. Épp ezért a nehézség szerinti besorolás a differenciált fejlesztés szempontjából félrevezető információ volna. A lényeg épp az, hogy a személyes szükségletek, haladási tempó figyelembevételével válasszunk feladatot.

♦︎ SZŰRÉSI KATEGÓRIÁK

A képességlista az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szakembereinek irányításával készült.

FŐ KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET

BESZÉD ÉS KOMMUNIKÁCIÓ  —  KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

TANULÁST MEGALAPOZÓ KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS  —  KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

ÍRÁS-ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁS  —  KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

NYELVI TUDATOSSÁG-HELYESÍRÁS — KÉSZSÉGEK, RÉSZKÉPESSÉGEK

JÁTÉKOS FELADAT

SZÖVEGTÍPUS

KERETTANTERVI TÉMAKÖR 1-2. ÉVF.

Az összeállítás a Nat 2020-hoz kapcsolódó kerettantervek alapján készült.

KERETTANTERVI TÉMAKÖR 3-4. ÉVF.

ESZKÖZTÍPUS

MUNKAFORMA

SZERZŐ

             ♦️ OSZTÁLY ÉS INTÉZMÉNYI CSOMAGOK AKTIVÁLÁSA

Az előfizetést követően a megrendelő felhasználónevén és e-mail címén van lehetőség a csomaghoz tanárok és szülők  "hozzáadására".

Ehhez először a tanárnak, illetve szülőnek kell regisztrálnia a MAPPA oldalán, s az itt megadott e-mail cím rendelhető az előfizetői csomaghoz.

__________________________________________________________________________________